IdunLilith999

         Végre elérkezett a várva várt nap. Dead jólöltözött volt, mint mindig, csak most egy fehér Nargaroth pólót viselt. Mit ad a sors, én is Nargarothos pólóban voltam, ugyanolyanban, mint Ő.     -Micsoda egybeesés! - mondta csillogó szemmel.     -Black Metal ist krieg! - süvítettük egyszerre és nem törődtünk a körülöttünk lévő emberekkel. Olyanok voltunk, mint a tinédzserek.     -Hadd nézzem, begyógyult már a sebed? - érdeklődött.     -Már var

     Teljesen kavargó elmével mentem haza. Lerogytam az ágyra és percekig mozdulni sem tudtam igazán. Hihetetlen, hogy ez a Férfi mekkora hatást gyakorolt rám. Mikor már újra a földön jártam, bekapcsoltam a számítógépet és előkerestem a képeit, majd kinyomtattam mindet. Elmentem egy képkereteket árusító boltba és vettem párat, majd bekereteztem és kiállítottam a lakás néhány részén.     Hamarosan csörgött a telefonom és rögtön tudtam, ki az. Dead vo

     Másnap reggel Quorthon hívott fel.     -Nos, hogy ment a randevú? - kérdezte vidáman. Gondolom, Euronymous adta le neki a drótot, hogy találkoztam Deaddel.     -Csak egy fotózás volt, meg beszélgettünk kicsit.     -Jaaa... -szinte hallottam Quorthon kissé gunyoros hangját. Tudtam, hogy nem hisz nekem. - Ma is fogsz vele talizni?     -Ha minden jól alakul.     -Figyelj, IdunLilith, nem igazán kéne ezt elmondanom, de tudod... szóval csak annyit kérek, hogy Euronymous nak ne mondd vissza, de... szóval, izé...     -Mi van, Quorthon